Szentendrei-sziget:

 

 

 

A Szentendrei-sziget egy dunai sziget, mely Budapesttől északi irányban egészen a Dunakanyarig (Kismaros) nyúlik el. Az Árpád korban a Rosd nemzetség birtoka volt, ezért Rosd szigetnek is nevezték. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5-2,3 km között változik. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Területe 56 km². A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter.

A hordalékból keletkezett sziget partjain idős ártéri ligeterdők vannak, amelyek végigkísérik a sziget vonalát. A folyóparton és az öblökben télen-nyáron százával úsznak a récék, de előfordulnak más vízimadarak is. A sziget nagyszerű lehetőséget ad a kerékpáros túrákra, a Duna-parti horgászásra és bográcsozásra.

A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa.

Fontos megemlíteni még a 25 védett növényfajt (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata), a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark, és az itt megforduló 205 költöző madárfajt, amelyből 104 (például kis kócsag, nagy kócsag, gyurgyalag) rendszeresen költ a szigeten. A madarak kedvenc helye a legnagyobb belső vizes élőhely, a Merzsán tó.

 

Forrás: Wikipedia

 

Pócsmegyer:

 

Pócsmegyer Budapesttől 26 km-re északra a Szentendrei-Duna-ág mellé települt község, melyet közúton Tahi felől, kompátkelést igénybe véve Leányfaluról, vagy - a Váci-Duna-ágon át - Felsőgödről közelíthetünk meg.

Ismert múltja a honfoglalás kori időkig nyúlik vissza, a Megyer törzs egyik szálláshelye volt. A török időkben itt maradt lakossága szigorúan adózó népesség volt. Mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A község sokat szenvedett a nagy árvizektől. Az 1838-as árvíztől mindössze öt kőház és a paplak menekült meg. Utoljára 1965-ben volt nagy árvíz, s ezt követően építették meg védőtöltését.

A községhez tartozó üdülőterület Surány, ami Váci-Duna-ág mentén létesült és mára - a szigeti út mentén hosszan elnyúló - nagy kiterjedésű lakó és nyaralóhely.

 

Pócsmegyer teljes területe 13,08 km2, a népesség pedig 1838 fő (2010.január 01.), melyből kb. 1000 fő állandó lakos él Surányban. Ebből következik, hogy a népsűrűség 140 fő/km2, ami egy igen ideális létszám azok számára, akik szeretik a pihenőidejüket nyugodt, csendes körülmények között eltölteni. (tájékoztatásul: Budapest népsűrűsége kb. 3300 fő/km2, Szentendréé 600 fő/km2, Leányfalué 230 fő/km2).

A település teljes közműhálózattal rendelkezik, a Surányi részen a csatornázás 2013-ban várható. A községben egy kiváló napköziotthonos óvoda működik, melyet két éve tejesen felújítottak és átépítettek. Az általános iskola közös üzemeltetésű a szomszédos Szigetmonostorral, melynek varázsa, hogy az első évfolyam tanulói mindkét községből a Pócsmegyeren, míg a többiek a Szigetmonostoron lévő iskolaépületben tanulhatnak. Így a legkisebbeknek nem rögtön a „mély vízben” a nagyok mellett kell helyt állniuk, hanem nyugodt légkörben - mintegy átmenetet képezve az óvoda és az iskola között – van idejük az első próbatételeik teljesítésére. A két település között a tanrendnek megfelelően iskolabusz szállítja a nebulókat, melynek költségeit az Önkormányzat finanszírozza.

 

Pócsmegyer rendelkezik egy fürdő/horgász tóval is (Pázsit tó), partján egy vendéglővel  (Pázsit tó vendéglő), ahol nemcsak nyáron, hanem a "holtidőszakban" is rendszeres  rendezvényekkel igyekeznek szórakozási lehetőségeket biztosítani az érdeklődőknek.

Természetesen a községben is rendszeresek a rendezvények, melyek elsősorban jeles ünnepnapokon, évfordulókon vannak, de egyéb hagyományőrző programok keretében is össze szokott gyűlni a "falu apraja, nagyja"!

A szigeten ugyan nagy bevásárlóközpontok nincsenek, de minden „normális” áron megvásárolható a kiskereskedőktől, és ha olyat keresünk, ami épp ne lenne az adott üzletben, azt is rövid időn belül beszerzik kérésünkre! A legközelebbi "nagyobb" üzlet egy Tesco Supermarket, ami a szomszédos Tahitótfaluban található.

 

Surány:

 

 

Arról már volt szó, hogy közigazgatásilag Surány Pócsmegyer része, annak ellenére, hogy területileg jól elkülönül a községtől, továbbá mind kiterjedésre, mind a lakosok számát illetően meghaladja azt. A köztudatban és a leírásokban is az szerepel, hogy Surány Pócsmegyer üdülőövezete, de azt tudni kell, hogy mára telekkönyvileg a terület 3/4 része lakóövezet és csak az 1/4 része "zártkert". Az építési telkek beépíthetősége 15%, mely egyben azt is jelenti, hogy nem lehet tenyérnyi telkeket parcellázni és így sohasem lesz túlzsúfolt, azaz a házak most sem érnek, és későbbiekben sem fognak "egymásba érni".

Surány Duna-parti strandja homokos, tiszta. A gát miatt ugyan kissé elzárt, de hangulatos, jól megközelíthető helyen fekszik. Nyaranta sok család jár le a partjára fürdeni, ahol jó időben egész nap is eltölthető a kellemesen meleg homokban a ligetes fák között. Augusztusban a szeder végig a parton megterem, amely kitűnő vitaminforrást jelent.

A terület kitűnő kirándulóhely is egyben, ahol a legfőbb látnivaló maga az - egyes helyeken érintetlen - természet. Általánosságban a kristálytiszta levegő, a csend, a nyugalom és az élővilág természtes "hangjai" jellemzik az egész környéket. Itt barátságos és segítőkész emberek élnek, akik figyelnek egymásra és ha kell, akár számítani lehet rájuk!

Írhatnék még többet is a környékről, de úgy gondolom általános tájékoztatásnak ez is elegendő. Az írás úgysem tudja visszaadni sem Surány sem a sziget varázsát, ezt meg kell tapasztalni, át kell élni és bele kell szeretni! Itt egy teljesen más életritmus van, mint a fővárosban, vagy a környékén! Olyan érzése van az embernek, mintha nem néhány kilométerre volna Budapesttől, hanem sokkal messzebb. Talán ez azért is van, mert nincs átmenő forgalom, hanem csak az jön be a szigetre, aki itt lakik, nyaral, vagy egyéb, de célzatos dolga van.

Aki még szeretne több információt Pócsmegyerről, illetve Surányról, annak ajánlom figyelmébe az Önkormányzat weboldalát.

 

Végezetül ajánlom figyelmükbe az alábbi Surányról készült videót:

 

 

Surány (Hungary)